Mit nyújt ez a mesterszak?A 4 féléves kisebbségpolitika mesterszak korszerű multietnikus és multikulturális ismereteket és szemléletmódot közvetít hallgatónak. Megismertet a kisebbségpolitika általános elméleti kérdéseivel (nacionalizmus, etnicitás, csoportközi viszonyok, kisebbségi és emberi jogok, multikulturalizmus), a kisebbségpolitikai szakértői tudás ismeretanyagával (kisebbségszociológiai ismeretek, kisebbségek médiareprezentációja, közpolitikák és kisebbségpolitika, kisebbségi önkormányzatiság stb.). Fejleszti azokat az általános szakmai kompetenciákat, amelyek a szakon szerzett szakértői tudás alkalmazásának lehetséges szinterein a különböző munkakörök professzionális szintű betöltéséhez szükségesek (döntéshozói, irányítási, szervezési és szakértői, prezentációs feladatok, kvantitatív és kvalitatív kutatások és elemzések, probléma megoldási technikák). Emellett kiemelt hangsúlyt kap a kognitív kompetenciák (a kritikai gondolkodás, az információszerzés és kezelés), a kommunikációs kompetenciák (hatékony, asszertív kommunikáció, konstruktív kommunikációs konfliktuskezelés, interkulturális kommunikáció) és a csoportmunkára való alkalmasság készségeinek fejlesztése is. A képzés második felében a résztvevőknek a kisebbségpolitikán belül - jövőbeni munkahelyi kilátásaiknak leginkább megfelelő - specializációra nyílik lehetőségük (európai kisebbségi tanulmányok, magyar nemzetiségi /német, román, szlovák, délszláv/ tanulmányok, kisebbségi magyar közösségek, új társadalmi kisebbségek /életforma kisebbségek, gender tanulmányok, fogyatékossággal élők, hajléktalanok, ifjúsági szubkultúrák és egyéb társadalmi egyenlőtlenségi dimenziók). A végzős hallgatók kisebbségszociológiai, kisebbségpolitikai alapkutatások folytatásával mélyítik el tudásukat. Milyen elhelyezkedési lehetőségei vannak a szak elvégzőinek?A szakon végzett kisebbségpolitikai szakértők egyaránt elhelyezkedhetnek az állami közigazgatásban, a kisebbségpolitikai intézményrendszerben, a civil szektorban és kisebbségi kérdést kutató intézetekben. A kisebbségpolitika mára már szervesen integrálódott az állami közpolitikák rendszerébe. A képzés résztvevői olyan kisebbségpolitikai szakmai ismereteket szereznek, amelyek birtokában gördülékenyebbé és professzionálisabbá tehetik az önkormányzatok kisebbségpolitikai, oktatáspolitikai, szociálpolitikai szakbizottságainak és a kisebbségeket érintő szakpolitika különböző döntéshozatali fórumainak (pl. migrációs politika, biztonságpolitika, médiapolitika) működését. A mesterszakon szerzett szakpolitikai ismereteikkel hasznos munkatársaivá válhatnak a kisebbségi önkormányzatoknak, a hatékonyabb politizálás lehetőségét biztosíthatják bármely kisebbségi érdekképviseleti és kulturális szervezetnek, szakmai szemléletmódjukkal gazdagíthatják a kisebbségi média tevékenységét. Tudásukat hasznosíthatják továbbá olyan civil szervezeteknél, amelyek feladatuknak tekintik az idegen- és fajgyűlölet megelőzését, a kisebbségek érdekképviseletét, jogvédelmét, társadalmi integrációjuk elősegítését, a multikulturális személet terjesztését, a többség-kisebbség konfliktusainak megelőzését, illetve kezelését. A legkiválóbb hallgatóknak az intézményen belül lehetőségük nyílik PhD tanulmányok folytatására, amely a kisebbségkutatói pálya megalapozását szolgálja. A kisebbségpolitika mesterszak tehát egyszerre négy irányban és változatos munkakörökben kínál elhelyezkedési lehetőséget elvégzőinek. Különösen kinek érdemes fontolóra venni a KISEBBSÉGPOLITIKA mesterszakra való beiratkozást?Nappali tagozatos képzés Levelező képzés Kik jelentkezhetnek erre a szakra?A mesterképzésbe történő belépésnél előzményként elfogadott szakok: Teljes kreditérték beszámításával vehető figyelembe: a társadalmi tanulmányok, a szociológia, a szociális munka, a politológia, a kulturális antropológia, a szociálpedagógia alapképzési szakok. Külön meghatározott plusz kreditek teljesítésével elsősorban számításba vehető alapképzési szakok: az andragógia, a néprajz, a pszichológia, a romológia, a nemzetközi tanulmányok, az emberi erőforrások, a kommunikáció és médiatudomány, a igazságügyi igazgatási, az egészségügyi gondozás és prevenció, az egészségügyi szervező, a gyógypedagógia, a tanító, az óvodapedagógia, a konduktor, a katonai vezető, a nemzetbiztonsági, a büntetés-végrehajtási nevelő, a bűnügyi igazgatási alapképzési szakok. Külön meghatározott plusz kreditek teljesítésével vehetők figyelembe: továbbá azok az alap- vagy mesterfokozatot adó alapképzési szakok, illetve a felsőoktatásról szóló 1993. évi LXXX. törvény szerinti főiskolai vagy egyetemi szintű alapképzési szakok, amelyeket a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek összevetése alapján a felsőoktatási intézmény kreditátviteli bizottsága elfogad. Feltétel, hogy a felsorolt alapképzési szakokról érkező hallgatónak a kredit megállapításának alapjául szolgáló ismeretek - felsőoktatási törvényben meghatározott - összevetése alapján korábbi tanulmányai szerint elismerhető legyen legalább 60 kredit az alábbi ismeretkörökben: társadalomtudományi alapismeretek (25 kredit); gazdasági és jogi ismeretek: közgazdaságtan, jogtudomány (12 kredit); kommunikációs, kulturális, piac- és közvélemény-kutatási ismeretek (8 kredit); kutatásmódszertan (15 kredit). A mesterképzésbe való felvétel feltétele, hogy a felsorolt ismeretkörökben legalább 30 kredittel rendelkezzen a hallgató. A hiányzó krediteket a mesterfokozat megszerzésére irányuló képzéssel párhuzamosan, a felvételtől számított két féléven belül, a felsőoktatási intézmény tanulmányi és vizsgaszabályzatában meghatározottak szerint kell megszerezni. A szakra való jelentkezés feltételeivel kapcsolatban bővebb információ kérhető:Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Alkalmazott Társadalomismereti Tanszék
|